Bakfitty Matyi, a koldusok királya lett.

Nem tudom emlékeztek e arra,hogy egyszer meséltem Bakfitty Matyiról, a király udvari bolondjáról,ha valaki aki olvasta, az tudja azt is milyen nagy becsben állt a király előtt, és miért is. Aki meg nem olvasta, az meg most elolvashatja azt a másik mesémet is, na de nem kötelező. Hiszen én nagyon megengedő vagyok, azt hiszem egy bizonyos határig. Ne feledjétek, Barátaim és olvasóim, azt a bizonyos versikét.

Előttetek van egy nagy mező.

Teremtéstörténet

A világegyetem keletkezése

A hagurik hagyományai szerint kezdetben nem volt semmi. A világegyetem (vagy legalábbis az általuk ismert része) egy sötét, hideg, éllettelen hely volt. A sötétség kellős közepén egy kicsiny fény kezdett pislákolni, majd gyorsan növekedésnek indult és hatalmas tűzgömbbé alakult. Ez a tűzgömb volt Tes isten, a világmindenség Ura, aki a semmiből megteremtette önmagát. Tes nemcsak egy egyszerű, kémialilag meghatározható tűz volt: a tűz kellős közepén élő lélek lakozott.

Menekülés Nam-Gil-ből

 

Ami szép az szép, meg kell hagyni. Kul-Anni újra és újra a Maia csodálatos felszíni domborzatán legeltette a szemét. Körös-körül árnéykos ligetek, bíbor színű sziklás emelkedők és gyors folyású patakok melyek lefelé surrannak a vörös szikláktól körülvett mély völgybe. A víz hörgése és dübörgése foszlányokban jut vissza a sziklapárkányra: valahol lenn a patakok egyesültek és vízesések fehér páráját eregették.

T.Cedm! 2012.e1prilis 15-e9n de9lute1n a Df3zsa Győrgy fati autf3busz mege1llf3ban -miute1nsemmi tilte1s kite9ve nincs!!!-tf6bben is vedgan dohe1nyoztak a buszra ve1rf3k kf6zf6tt.Minden me1s ve1rosban ezt me1r melogdotte1k!Ke9rem azonnali inte9zkede9sfcket e9s arrf3l szedves e9rtesedte9sfcket dcdvf6zlettel: Fűre9sz Tfcnde Sze9kesfehe9rve1r

Gedeon koldusbotra került.

Volt egyszer egy Suránydőfalvai Gedeon írnok volt a városban, szállásadónője Gedeon úrnak hívta, mivel a legény mindig pontosan fizette a lakbért. Egy szörnyű napon azonban kiderült,hogy az irodát eladták. Annak, aki megvette, nem tetszett neki, barátságos, nyugodt, nyílt tekintetű legény, akinek igen szép volt az írása, talán azért, mert ő maga kis nyiszlett, sunyi nézésű, és szeszélyeskedően hirtelen haragú volt. Gedeon szorgalmát, meg szép írását még megbocsátotta volna, ha a legény alázatoskodik egy kicsit, de a többit nem.

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

Néha az élet fűz magához.

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

Róka szavak és más istenek.

 

Gyönyörű éjszaka volt,nyári és forró,

A zene ami szólt , andalító.

Sétáltak páran, az esti homályban,

S némán belevesztek egymás mosolyába.

 

Szellő símogatta , a szerelmesek arcát,

Mikor a keringő zenéjét halgatták.

Átölelve egymást , lángolt a vérük,

Csókot loptak, s némán válaszolt szivük.

 

Ők távol álltak ,  minden tekintettől védve,

Boraikat tartoták reszkető kezükbe,

Titkos találka volt, boldogság szivükbe

Csábító  volt számukra ,a lágy zene.

...az Eltávozottakért... (RaSu TündérAnya;Csatári Rózsa verse)

 

Rád gondolok...

ha nézem a gyertyalángot

és elmormolom

az áldott Miatyánkot...

Rád gondolok...

az évtizedek ködébe veszve

feszültél rá Te is a keresztre...

Rád gondolok...

az aggódó szeretetre

mi beleszövődött

minden évtizedbe...

Rád gondolok...

mikor annyira fáj a Gyermekem...

Ha bántottalak,

...bocsásd meg azt nekem...

Rád gondolok...

Édesanyám!

a hiányod már nem fájdalom...

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

A Nagy fülű Nyúl Benőke meg a Róka.